Gazdálkodás
Polgármesteri Hivatal gazdálkodása
(1) A Polgármesteri Hivatal a helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, önállóan működő és gazdálkodó rendelkező költségvetési szerv.
(2) A gazdálkodást:
- az Állami Számvevőszék,
- a Magyar Államkincstár
- A jegyző által megbízott belső ellenőr,
- a Polgármesteri Hivatal belső pénzügyi-gazdasági ellenőrzésre jogosult személyei,
- valamint az önkormányzat könyvvizsgálója jogosultak ellenőrizni (amennyiben az önkormányzat könyvvizsgálatra kötelezett).
(3) A Hivatal gazdálkodásának részletszabályait az SZMSZ 3. számú függelékét képező Ügyrend, valamint az alábbiakban felsorolt belső szabályzatok tartalmazzák.
- Számviteli politika,
- Leltározási és leltárkészítési szabályzat,
- Eszközök és források értékelési szabályzata
- FEUVE,
- Bizonylati szabályzat,
- Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata,
- Kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés szabályzata,
- Az Önkormányzat által működtetett köznevelési és szociális intézménnyel megkötött együttműködési megállapodás,
- Pénzkezelési Szabályzat,
- Önköltség-számítási Szabályzat,
- Ellenőrzési nyomvonal,
- Kockázatkezelési Szabálytat,
- Reprezentációs Kiadások Szabályzata,
- Gépjármű üzemeltetési Szabályzat,
- Vezetékes és rádiótelefonok használatának szabályzata.
(4) A feladatellátás (végrehajtás) szervezeti, személyi, pénzügyi, gazdasági feltételeit a fenntartó, irányító szerv biztosítja. A képviselő-testület biztosítja, bocsátja rendelkezésre az önkormányzat tulajdonában lévő feladatvégzéshez szükséges vagyon- és pénzeszközt.
(5) A pénzügyi – gazdasági feladatokat a Polgármesteri Hivatalon belül 4 fő ügyintéző látja el (továbbiakban: gazdasági szervezet).
(6) Feladatmegosztás, felelősségvállalás rendje:
Az önállóan működő és gazdálkodó és az önállóan működő gazdálkodó költségvetési szervek között a feladatmegosztás és a felelősségvállalás rendjét külön Megállapodás tartalmazza, amely az SZMSZ 2. számú függelékét képezi.
(7) A Hivatal az előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság szempontjából: teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
(8) A feladatellátás forrásai:
– helyi önkormányzat költségvetése (önkormányzati támogatás),
– átvett pénzeszközök,
– saját bevételek.
(9) Költségvetés, költségvetési előirányzatok:
– Az önkormányzat éves költségvetési rendelete magába foglalja a Polgármesteri Hivatal elkülönített költségvetési előirányzatait.
– a Polgármesteri Hivatal a jóváhagyott költségvetési előirányzat keretein belül gazdálkodik az államháztartási törvényben, a végrehajtására kiadott kormányrendeletben, az önkormányzati törvényben meghatározott feltételek mellett, a gazdasági-pénzügyi szabályzatokban, a fenntartó, felügyeleti szerv döntéseiben foglaltak szerint.
(10) A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások:
- A költségvetés tervezésére, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok felhasználására, a költségvetés végrehajtására, beszámolására vonatkozóan a 268/2011 (XII. 31) korm. r. rendelkezései irányadók
- Létszám és személyi juttatás előirányzat:
A hivatal a létszám és személyi juttatások előirányzatával a létszám- és illetmény előirányzat keretei között önállóan gazdálkodik.
A létszám- és illetménygazdálkodásra a vonatkozó központi (Áht., Ávr.) jogszabályokban, az éves költségvetési rendeletben foglaltak az irányadók.
2. Operatív gazdálkodás, költségvetés végrehajtásának folyamata:
Utalványozási jog, cégszerű aláírás
Az utalványozási jog a Hivatalnál – jogszabály alapján – a jegyzőt illeti meg.
Cégszerű aláírásra a bejelentett személyek a bejelentésben szereplő módon jogosultak. Az utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés részletes szabályait külön kell rögzíteni.
Utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje
Az utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendjére vonatkozó előírásokat külön belső szabályzat tartalmazza.
(1) A kötelezettségvállalás, az utalványozás, az ellenjegyzés és az érvényesítés rendjét az erre vonatkozó külön szabályzatok részletesen tartalmazzák.
- Felelősségi szabályok: az államháztartási törvényben és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szoló kormányrendeletben meghatározott a költségvetés végrehajtásával összefüggő alapvető felelősségi szabályok az irányadók.
- Gazdálkodási jogosultságok, rendelkezési jogkörök:
A gazdálkodás vitelével összefüggő jogosítványok, egyes gazdálkodási jogosultságok gyakorlására a külön szabályzatokban meghatározottak, a munkaköri leírásban foglaltak vonatkoznak, ill. esetenként névre szólóan kiadott megbízásokban, felhatalmazásokban rögzítettek szerint gyakorolhatók.
A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének és munkakörének részletes meghatározását munkaköri leírás tartalmazza.
(2) A költségvetési szerv általános forgalmi adó alanyisága: ÁFA körbe tartozó adóalany.
3. Államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés
Belső ellenőrzési és vezetői ellenőrzési tevékenység
(1) Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés szervezetére, felépítésére és módszerére vonatkozóan külön szabályzat, a Belső Ellenőrzési Kézikönyv rendelkezik.
(2) A szakmai feladatellátás irányítása, felügyelete során ellátandó folyamatos vezetői ellenőrzés működésére vonatkozó előírásokat jelen SZMSZ, a Hivatal belső szabályzatai, valamint a jegyző munkaköri leírása tartalmazza.
(3) A Hivatal, valamint az Önkormányzat által fenntartott köznevelési és szociális intézmény -mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv –belső ellenőri feladatait a jegyző által megbízott belső ellenőr látja el. A belső ellenőri feladatokat, polgári jogi jogviszony keretében határozott idejű, megbízási szerződés alapján külsős cég végzi el.
(4) A belső ellenőrzés fogalmát, működtetését, funkcionális függetlenségét, feladatát, a belső ellenőrre vonatkozó általános és szakmai követelményeket, a belső ellenőrzés és a belső ellenőrzési vezető feladatait, a belső ellenőr jogait és kötelezettségeit, valamint az ellenőrzött szerv jogait és kötelezettségeit, továbbá a belső ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendjét, a belső ellenőrzési rendszer koordinációját, harmonizációját a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és a belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet szabályozza
4. Vagyon, vagyonnal való rendelkezés
A vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.
Ingatlanvagyon:
- Az önkormányzat vagyonának gazdálkodási szabályairól szóló rendeletben a törzsvagyon körében elkülönített ingatlan vagyontárgyakat a költségvetési szerv ingyenes használatába adja.
- A vagyon kezelésére, használatára, hasznosítására, értékesítésére az önkormányzat külön rendeletében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
- A használatba adott ingatlan vagyonnal való rendelkezési jog gyakorlására a vagyonrendelet szabályai irányadók.
Ingóvagyon:
- A könyvviteli nyilvántartásban, valamint az éves vagyonleltárban szereplő ingó vagyontárgyak tekintetében az ingyenes használati jogi illeti meg.
- Az ingó vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlására az önkormányzat vagyonrendeletében foglalt szabályok vonatkoznak.
5. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről
szóló 2007. évi CLII. törvény alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök meghatározása
A jegyző évente a 2007. évi CLII. tv. 3.§. (1) bekezdés a)-c) pontjai alapján,
A pénzügyi ügyintézők kétévente a 2007. évi CLII tv. 3.§. (1) bekezdés c) pontja alapján.
Az adóügyi ügyintézők kétévente a 2007. évi CLII. tv. 3.§. (1) bekezdés a) és c) pontjai alapján,
Az igazgatási és szervezési ügyintézők ötévente a 2007. évi CLII. tv. 3.§. (1) bekezdés a) pontja alapján,
A beruházási ügyintéző a 2007. évi CLII. tv. 3.§ b) pontja alapján évente.
6 . Képzettségi pótlék
A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
7. Ügyiratkezelés, ügyintézés
Az iratkezelés felügyeletét a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben foglaltak alapján a jegyző látja el.
A hivatalhoz érkezett küldeményeket az e feladattal megbízott alkalmazott bontja fel és érkezteti.
Felbontás nélkül dokumentáltan a címzettnek kell továbbítani
a) az „s.k. felbontásra” jelzésű küldeményeket (ezeket minden esetben csak a címzett, tartós akadályoztatása esetén a címzett helyettese, megbízottja, illetve felettese bonthatja fel);
b) azon küldeményeket, amelyeknél ezt az arra jogosult személy elrendelte;
c) a közbeszerzési eljárás és egyéb pályázatok pályázati anyagait.
A felbontott küldeményeket a jegyzőnek kell átadni szignálás céljából. A jegyző a kiszignált küldeményeket az elektronikus iktatást követően igazoltan átadja az ügyintézőnek.
Az Ügyiratkezelésre vonatkozó előírásokat az Ügyiratkezelési Szabályzat tartalmazza részletesen.