Helyi jogszabályok, dokumentumtár

Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének
3/2017. (II.23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

II. fejezet
Az önkormányzat feladata

4. §   (1) Az önkormányzat köteles gondoskodni a Mötv.-ben meghatározott kötelezően ellátandó feladatokról.

   (2)   Az önkormányzat egyes feladatainak ellátására társulásban vesz részt.

Az önkormányzat tártársulásainak felsorolását az 2. számú függelék tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 10. §-ában meghatározottak szerint vállalhat önként közfeladatot.

   (2) A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslatnak tartalmaznia kell a megvalósításhoz szükséges eszközöket és forrásokat.

   (3) A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez minősített többség szükséges.

Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének  3/2017. (V.30.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

 A napirendek tárgyalása

19. §. (1) A levezető elnök a napirend tárgyalása során minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de az egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja.
(2) A napirendre tűzött ügy tárgyalásának elhalasztását bármely okból a polgármester, a képviselő vagy a jegyző indítványozhatja.
(3) A polgármester, a képviselő, a jegyző a szavazás megkezdéséig javasolhatja az előterjesztés napirendről való levételét.
(4) A 19. §. (1-3) bekezdésében foglaltakról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

20. §. (1) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje – amitől indokolt esetben el lehet térni:
a) polgármesteri beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés   között történt fontosabb eseményekről,
b) önkormányzati rendeletek tervezetei,
c) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,
d) személyi ügyek,
e) tájékoztatók
f) interpellációk, kérdések,
g) egyebek

 A felszólalások rendje, a vita lezárása

21. §. (1) A levezető elnök a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a vita előtt a napirendhez szóban kiegészítést tehet. Ezt követően a bizottságok elnöke ismerteti a bizottság álláspontját; a tag kérésére köteles ismertetni a bizottsági tag külön véleményét és annak indoklását is.
(2) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre a vita lezárása előtt az előadó köteles rövid választ adni.
(3) A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót.
(4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a levezető elnök felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(5) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a levezető elnök kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc.

22. §. (1) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(2) Az előterjesztő az előterjesztést, a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.
(3) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a napirend előadójának és törvényességi észrevétel esetén a jegyzőnek szót kell adni.
(4) A levezető elnök a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a vitában elhangzott módosító javaslatokról, majd a határozati javaslat egészéről dönt a képviselő-testület. A javaslattevőnek a módosító javaslatot szó szerint ismertetni kell vagy írásban át kell adni a levezető elnöknek.
(5) A levezető elnök a határozathozatalt követően megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a határozatot.

23. §. Határozati javaslathoz, rendelet-tervezethez módosító és kiegészítő indítványt kizárólag a polgármester, a képviselők, a bizottságok, illetve a jegyző tehet.

A szavazás módja

24. §. (1) A képviselők igennel és nemmel szavaznak vagy tartózkodnak a szavazástól.
(2) Amennyiben a javaslat a jelen lévő települési képviselők több mint a felének igen szavazatát nem kapta meg, a javaslatot elutasították.

25. §. Minősített döntés szükséges a Mötv. 50. §.-ában, 55. §. (1) bekezdésében, 68. §. (1) bekezdésében előírtakon kívül:
a) a 5. §. (3) bekezdésben foglalt esetben,
b) képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
c) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása esetén,
d) a Mötv. 70. § (1) bekezdése szerinti kereset benyújtása esetén,
e) titkos szavazás elrendelése esetén.

26. §. (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, elektronikus úton és név szerinti szavazással történhet.
(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő vagy legalább két fő képviselő indítványozza. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
(3) Ügyrendi és személyi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani.
(4) A név szerinti szavazás során a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik a nevük elhangzása után “igen”, “nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a polgármesternek.

27. §. (1) Egy előterjesztésen belül több döntési lehetőség esetén az a javaslat kerül elfogadásra, amely a legtöbb igen szavazatot kapta.
(2)   Ha a határozatnak több pontja van, azokról külön-külön vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik a szavazás, a végszavazás mellőzhető.

28. §. (1) A képviselő-testület titkos szavazással dönt, ha azt jogszabály kötelezően előírja. A képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(2) A titkos szavazást a Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság jelen lévő tagjai bonyolítják le urna és szavazólap felhasználásával.
(3) A Jogi, Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során:

1. ) ismerteti a szavazás módját és elkészíti a szavazólapokat,
2. ) összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
3. ) a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
   ca) a bizottság jelenlevő tagjainak nevét,
   cb) a szavazás eredményét,
4. ) a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek.

(4) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

29. §.   (1) A képviselő-testület határozatának tartalmi elemei:

1. ) a döntés szöveges része,
2. ) a végrehajtás határideje,
3. ) a végrehajtásért felelős személy megnevezése.

(2) A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvben történő rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

1. ) ügyrendi kérdésről,
2. ) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztés elfogadásáról,
3. ) tájékoztatóról,
4. ) a határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslatról való döntésről,
5. ) interpellációra adott válasz elfogadásáról,
6. ) az ülés napirendjének elfogadásáról.

(3) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint zárójelben a hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római számmal kell jelölni a következők szerint:

„Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének ……/….. (____) számú határozata”.

(4) A képviselő-testület határozatát 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek.

(5) A képviselő-testület határozatairól nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

Rendeletalkotás

30. §. (1) A rendelet megalkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága és a jegyző. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A rendeletet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottságai, és a jegyző terjeszthet a képviselő-testület elé.
(3) A rendelet-tervezetnek szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A jegyző figyelemmel kíséri a rendeletek hatályosulását, szükség esetén kezdeményezi azok felülvizsgálatát, módosítását.
(5) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Az önkormányzati rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a rendelet elfogadásának évét, valamint zárójelben a hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római számmal kell jelölni a következők szerint:

„Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének ……/….. (____) önkormányzati rendelete”.

31. §. (1) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
A kihirdetett rendeletet az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(2) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

Interpelláció, kérdés

32. §. (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat feladat-és hatáskörének ellátásával. Az interpellációt, annak tárgyának megjelölésével, az interpellálónak legalább 15 perccel az ülés megkezdése előtt írásban át kell adnia a levezető elnöknek.
(2) Az interpelláló képviselő az interpellációt legfeljebb három percben szóban adja elő.
(3) Az interpellált az interpellációra legfeljebb öt percben válaszol.
(4) Az interpelláló képviselő legfeljebb kettő percben nyilatkozik, hogy a választ elfogadja-e. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
(5) Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, a választ legkésőbb 15 napon belül írásban kell megadni a képviselő részére és a következő ülésen ismertetni kell a képviselő-testülettel. Ha az interpelláló a választ elfogadja és nem kéri annak ismertetését, az interpellált a válasz felolvasásától eltekinthet.
(6) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester az interpellációt további vizsgálat céljából kiadja az illetékes bizottságnak. A kivizsgálás során az interpelláló képviselő részvételét lehetővé kell tenni. A továbbiakban a 32 §. (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

33. §. A kérdés benyújtására és megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testületnek a válasz elfogadásáról nem kell szavazni.