Cserszegtomaj története

Cserszegtomaj festői környezetében már az őskortól kimutathatók az élet nyomai. A település területén római és avar kori leletek is fellelhetőek, amelyek arra utalnak, hogy ezekben az időkben is már lakott volt ez a terület és feltehetően a mai Keszthely területén lévő központ felügyelete alá tartozott. Első írásos emlékei 1357-ből származnak, de bizonyíthatóan előtte is lakott település volt, melyet avar- és római kori urnasírok is bizonyítanak.

Cserszegtomaj 12,6 km2-es területe a Keszthelyi-hegység délnyugati nyúlványán, a Keszthelyt ölelő dombvonulaton, a Balatontól 4 km-re, a gyógyfürdőjéről híres Hévíztől 3 km-re fekszik. Az elmúlt évszázadok alatt a lakosság az állattartás mellett főként szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozott. Ez utóbbi – a tágas telkeknek és laza településszerkezetnek köszönhetően – mind a mai napig jellegzetes arculatot kölcsönöz a településnek. Csodálatos elhelyezkedése és magával ragadó hangulata számos alkotót ihletett meg.

Községünk két részből, Cserszegből és Tomajból áll, melyek 1846-ban egyesültek. A név eredetét, a CSER+SZEG előtagot a nádtetős házak tetőszerkezetének cserfából való készítéséhez vezetik vissza, ugyanis a tetők elemeit fából készített szegekkel erősítették össze. Valószínűbb azonban, hogy a sarkot, szegletet, némely esetben kiemelkedő helyet is jelentő ősi ‘szeg’ szavunk párosul a cserfával benőtt terület asszociációjával. A név második tagja a TOMAJ személynévből származik, hiszen a honfoglaláskor a Balaton északnyugati része a Tomaj nemzetség szállásterülete volt.

A település első említése – Tolmaj néven – 1357-ből való, amikor is Keszthellyel együtt írták össze. A 15. században épült meg kápolnája a település keleti részén. 1564-ben török megszállás alá került, majd az 1620-as évekre teljesen elnéptelenedett, azonban a község szőlőhegyeit továbbra is művelték a környező települések jobbágyai. A 17. században alakult ki Cserszeg település is, amely Keszthelyhez tartozó önálló – elsősorban szőlőműveléssel foglalkozó – település lehetett. 1674-ben mint prédiumot említik, ahol Pethő uraság szervitorai és libertinusai laknak, és szőlőt művelnek. 1682-ben az újra feléledt Tomaj település elfogadta hegytörvényét, és hegyközséggé vált. A tomaji gazdák többsége valószínűleg nem itt, hanem Keszthelyen lakott.

A 19. század elején kezdett dinamikus fejlődésnek indulni a település, amikor is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a környék szőlei iránt. 1848-ban egyesült a két település, és létrejött Cserszegtomaj, amely 1857-es népszámláláson 1239 fő lakossággal rendelkezett, ami kiemelkedően magas lélekszám volt.

A 20. században – az 1990-es évekig – a település nem mutatott nagy fejlődést, lakossága fogyott, elsősorban a dinamikusan gyarapodó Keszthelyre és Hévízre vándoroltak el az itt lakók. 1926-ban két egy osztálytermes iskolája volt (Cserszegen és Tomajon). A rendszerváltást követően számtalan modernizálás zajlott a településen. A 2000-es évektől pedig közlekedési csomópontok újultak meg, közterek és kulturális terek is létesültek, melyek mind-mind egy-egy hagyományhoz, a magyarság múltjához kötődnek. A 2010-es évektől magyobb hangsúlyt kapott a fenntarthatóság, az ún. „zölden gondolkodás” is, melyekhez az Európai Uniós pályázatok is nagy segítséget nyújtottak.

Keszthely és Hévíz közelsége és azok telítődése folytán egyre több turista keresi fel a települést, amely ismét dinamikusan fejlődő községe a térségnek. A letelepülők (köztük sok külföldi) száma is rohamosan növekszik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a balatoni települések közül Cserszegtomajon nő a legdinamikusabban az állandó lakosok száma. 2007-ben 27%-kal többen éltek a faluban, mint 2001-ben. Cserszegtomaj azonban még így is kistelepülésnek számít: 2008 elején a lakosok száma 2700 körül volt. A település 2017-ben nagyközségi rangot is kapott.

A Covid járvány Cserszegtomajon is nagy változásokat hozott. Az első hullám előjelei és a lezárások következtében rengeteg család döntött úgy, hogy településünket választja lakóhelyéül. Rengeteg a családalapítás előtt álló és már kisgyermekes pár keresett itt otthont, így Óvodánkat több ízben is bővítenünk volt szükséges.

Lélekszámához viszonyítva területe rendkívül nagy, tágassága folytán Európa egyik különös, legnagyobb kiterjedésű települése. Több, mint 600 km úttal rendelkezik, melyek többsége a hegyközség jellegéből adódóan valójában egysávos, ahol a mai napig érvényben van a hegyről lemenőnek való elsőbbségadási kötelezettsége. Hegyközség jellegét a mindenkori településvezetés a jövőben is őrizni kívánja, hisz ez az egyik alappillére településünk különleges hangulatának, adottságainak. Magaslati pontjairól, dombjairól csodálatos kilátás nyílik a Balatonra és lenyűgöző nyugat-dunántúli Pannon tájra.

Cserszegtomaj ma nyugodt pihenést és kiváló lehetőségeket nyújt a túrázás, kirándulás, kerékpározás és a lovaglás szerelmeseinek is. Községünket szép fekvése és jó levegője nemcsak a pihenni vágyókat vonzza ide, hanem egyre többen keresik fel letelepedés, otthonlétesítés okán is.

Lakosságszámunk 2025-ben közel 4000 fő, mely alapja az üde, pezsgő kulturális és sportéletnek is. Több alapítvány, egyesület és klub is működik ma településünkön, melyek mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a település minden lakója, kortól és nemtől függetlenül megtalálja az őt vonzó, segítő közösséget.

Cserszegtomaj két testvértelepüléssel is büszkélkedhet: Dálnok és Adorján településekkel szoros barátságot és kulturális együttműködést is ápol a község. A térségben elfoglalt helyét pedig együttműködésekkel is erősíti a környező településekkel. Nemcsak a kulturális élet terén, de gazdaságilag is igyekeznek erősíteni egymást a környék községeivel, városaival.