Képes beszámoló a Metszési és borászati bemutatóról a MATE kísérleti telepén Cserszegtomajon 2024. 03. 01.

 2024. március 1-jén metszési és borászati bemutatóra került sor a MATE Georgikon Campus Szőlészeti-Borászati Kísérleti Telepén Cserszegtomajon. A bemutatók a MATE Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakmai napja keretében valósultak meg.

 

A kísérleti telepen egyetemi hallgatók, szőlős gazdák várták a szakmai útmutatásokat, fogásokat, hiszen a metszés fontos része a szőlőtermelésnek.
Dr. Szabó Péter, a Magyar  Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus, általános campus főigazgató-helyettese köszöntötte a vendégeket, majd a délután Dr. Bakonyi Károly szobrának koszorúzásával vette kezdetét.

A metszési bemutatót, Dr. Lukácsy György, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetétől tartotta.

Fantasztikus beavatkozás. Sokan kérdezik, hogyan lehetne elhagyni a metszést, nincs munkaerő, hogyan lehetne ezt gépekre bízni? Ám abba gondoljanak bele, hogy itt egy liánról beszélünk, a szőlő növény kultúrkörnyezetbe vonásának alaplépése maga a metszés. Van egy metszőollónk vagy metszőkésünk és próbáljuk a tőkét visszatenni egy olyan pontra, ahol az emberek nagyon szépen tudják művelni. Egyébként ennek az eredete vélhetően valamilyen állati kártételnek, lerágásnak az eredménye, melynek hatására rájöttek, hogy teljesen más lett a tőke növekedése. A metszés összeforrt a szőlőtermesztés kialakulásával. Bár mindenki rohan, de arra gondoljunk, hogy a metszésre van időnk. Sok mindenre nincsen egyébként a szőlőművelés során, mint például a hajtásválogatásra, a befűzésre, amivel szintén gyakran megcsúszunk. A metszést viszont elvégezhetjük november végétől, ahogyan lehullott a lomb egészen március végéig. Nagyon fontos, hogy meghatározzuk hány rügyet hagyunk vissza a tőkén. A kordon művelésnél általában egy vagy két rügyet hagyunk meg. Ez egy nagy beavatkozás, hiszen a tavaly képződött rügyeknek a 95 %-át eltávolítjuk.
Másik fontos dolog, hogy megpróbáljuk a fás terjedelmet fenntartani, hiszen a lián egyre inkább menne felfelé a nap felé. Elég erős akrotóniával rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ha függőleges helyzetbe
állítanak egy vesszőt, akkor ami biztos, hogy a felső két rügy az fakadni fog. Az alsó rügyek viszont vagy nem fakadnak, vagy nagyon lassan fakadnak. Ha nem metszenénk a szőlőt akkor nagyon gyorsan kinőné a támaszt. Ezt a metszéssel próbáljuk ellensúlyozni. Mindig két rügyet kell hagyni a tőkén, azért kettőt, hogy legyen tartalék.
A fás részek és azok védelme adja az ültetvények hosszú távú stabilitását. Ezt kell megragadni mindenféle képen egy nagyon precíz metszéssel, hogy ezeket a fás részeket a legtovább fenn tudjuk tartani az ültetvényeken, ne kelljen visszametszeni, hiszen ez köti össze a talajt a levéllel. Kicsit furcsán néz ki, kicsit talán torz is, de a talaj víztartalmát a levegő páratartalmával is összeköti. Egy nyári napon egy tőke 14-20 liter vizet átpumpál magán, ezért is nagyon fontos. Másik oldalról a tőke az összes fás rész, úgy működik mint egy bankszámla. A szüret időpontja egy kicsit odébb esik akkor kicsit később, de nagyjából a szüreti időszakban a lomb javarészt elindul és szénhidrátot tárol ezekben a fás részekben. Amikor kihajt a szőlő, ez nem képes saját magát ellátni szénhidráttal ez a pici levél, ez mind a tőkéből táplálkozik. Amíg a virágzáshoz el nem érünk addig javarészt a tavaly betárolt szénhidrátokat éli fel a növény. Ennek 50 százaléka a gyökérzetben van, 40 százaléka pedig a fás részekben. Ez a fás terjedelem elképesztően fontos dolog. Ám mégsem törődünk vele eléggé, hiszen odamegyünk egy ollóval és nem is gondolunk bele egy vastag kar levágása, az mit fog eredményezni.
Ez most a nagy változás a mostani rendszerben, hogy próbáljuk ezeket a fás részeket megóvni, megőrizni. Mi is a titok? Akármilyen sebzést ejtünk a tőkén, az védi a saját élő részeit, ezáltal elkezd visszaszáradni, így védekezik. Gondoljunk tehát arra, hogy akár mekkora sebet is ejtünk a tőkén, akkor a metszési seb átmérőjének legalább megfelelő visszaszáradással kell számolni, ha nem a másfélszeresével. Ha tehát túl mélyen vágok, ezek bele fognak menni az élő részekbe. Nem kell gombákkal fertőződniük, elég ha ott van a száradás. A metszés során fontos odafigyelnünk, hogyan tudjuk az élő részeket vezetni és védeni a száradástól és a fertőzéstől. Ehhez egy kis odafigyelés kell, mindig tegyünk hozzá a tőkéhez és ne vonjunk el tőle. Ha el kell vonni, akkor az régen rossz. A lényeg, hogy mindig türelmesek legyünk, hiszen a szőlő egy türelmes ipar.

A gyakorlati metszés során a legfontosabb, hogy nézzük meg hol van a huzal. Bárki kordont köt le az a legfontosabb, hogy nem csavargatjuk, ne nőjön bele a tőke. Ne legyen benne elhalás. Bár spórol kötést, de ez nem jó a szőlőnek. A kordon művelésnél a részek, törzs, kar és kialakulnak metszési pontok. Fontos, hogy kizárólag az egy-két éves részeken ejtünk sebzést.
Az első négy évben nekünk kell meghatároznunk, hogy hol lesznek a metszési pontok.
A gyakorlati metszés során a szőlő tőkén a metszés gyakorlati fortélyai lettek bemutatva. Ami szintén nagyon fontos, hogy a metszést a rügyfakadás előttig kell elvégezni, mivel ha már kipattan a rügy, akkor lomblevele lesz, és egyre több szénhidrátot használ el. Minél később metszünk annál később fog érni. Minél több lomblevelet termel, annál kisebb lesz lent az érés, mert elképesztő szénhidrátot von el a tőke.
A metszési bemutatót követően Dr. Szőke Barna a Szőlészeti és Borászati Intézettől és Szládovics László a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft nevében tartott borbemutatót az egyetem saját nemesítésű fajtáiból.

Készítette: Süliné Elekes Éva